Amikor elmúlik a tél - Egy {1860. június 17.}

Korhatár: 12+
Figyelmeztetések: néha idegesítő tizenévesek, hosszú helyszínleírások, és hébe-hóba repkedő sárkupacok, szóval nyakakat behúzni!
Terjedelem: kilenc wordnyi oldal
Zsáner: romantikus, és azt hiszem akár YA
Helyszín: Közép-Anglia; Harangvölgy (fiktív) és Fehér Rózsa (fiktív)
Zene: { o ; o }
Mi folyik itt?: Sarah boldog, ártatlan gyerekkorát éli Harangvölgy urának a birtokán. Apja gyakori távolléte miatt Sarah szabadon él és az unalmas tanórák között szívesen idegesíti a ház népét, ám egy napon nem várt vendégek toppannak be az ajtón, amik fenekestül felforgatják az addigi megszokott életét. 
Blabla: Öhm, igen, nincs könyvborítóm, de mindegy is. Ez a kép menő. Ahogy Abeth megjegyezte, hogy szívesen olvasná ezt a történetet (meg a többit is), úgy döntöttem, hogy okéé. Akkor nekiugrok, és legalább az Amikor elmúlik a telet akár ki is posztolhatnám, mert azzal úgy sincsen annyira nagyon sok gond, mert az úgy jó, ahogy hagytam, és midnen király vele. Aha. A nagy lóf....sörényt!  Szóval igen, nagyon sok mindent kellett ebben is átírni, újrafogalmazni, oldalról oldalra nyálaztam át, finomítottam a stílust, a leírásokat, a párbeszédeket  szépen átformáztam, és a többi, és a többi. és így sem tökéletes.
Blabla 2: Mivel eredetileg hosszú-hosszú oldalakat szántam fejezeteknek, mert nagy kreatívan most menő címek helyett csak bezsámoztam a fejezeteket Egy; Kettő - ugye milyen marha kreatív?, nagyon hosszú lett volna egy fejezetet ide beömleszteni. Így azt találtam ki, hogy bedatálok létezik ez a szó? egy-egy szakaszt, és töredékesen posztolom őket, hogy a ti szemetek pottyanjon ki, és olvasóbarát mennyisége legyen. Utóbbiról fogalmam sincsen, mennyire olvasóbarát, de az majd kiderül. XD 

Jó olvasást, és ne sajnáljatok kommentelni! ♥

Mesék a liftből

 

Azt hiszem, a cím szolgál némi magyarázatot. Iagzából arra gondoltam lesz egy kis novella sorozatom. Vagy minek is nevezzem. Inkább anekdotának, vagy egypercesnek. 

Amióta játékmester vagyok a Roxfort oldalán, néha-néha kell némi humort is vinnem az ottani életbe. Van egy pletyka rovat, ahova írni kell néha, és midnenféle vicces hülyeségeket kitalálni, amik a diákok és a felnőttek életében megtörténhet. Természetesen tök félre értett és morbid dolgokat, amik korántsem fedik az igazságot. Ezt nagyon élvezem írni, és amikor az egyik részletet megmutattam az egyik ismerősömnek, ő felvetette, hogy írjak anekdotákat. Én meg most így az unalmas életem peremén, amikor gyomorideggel várom, hogy most visszaszólnak-e, vagy csak kidobtak ők is a kukába, mint az összes többi állásinterjú után, nincs is jobb dolgom, mint baromkodni és szétszórni magvas gondolataimat az internet földjén.